Segítség a védőkesztyűk kiválasztásához

A kéz az egyik leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel a különféle munkafolyamatok és technológiák során elkerülhetetlen a használata.

A kézvédő eszközök közé az egyujjas, a két- és a háromujjas kesztyűk, valamint az ötujjas kesz­tyűk, a tenyér-, a kar- és az alkarvédők, a csuklószorítók, az érmelegítők, valamint az ujj-, a vállvédők tartoznak.

A védőkesztyűk kiválasztásánál követendő szempontok

• a veszély és ártalom típusa és mértéke, különös tekintettel azok egyidejű jelenlétére,

• a kézben tartott tárgy(ak) formája és mérete esetleg anyaga, felülete (nedves, száraz, ér­des, sima, hideg vagy meleg)

• a munkavégzés közben tett mozdulatok jellege, (kifinomult vagy durvább fogások szük­ségesek-e),

• a környezet hatása.

A munkavégzéshez igazodó, szükséges mértékű érzékelést minden kézvédő eszköznek le­hetővé kell tenni, mivel a tárgyak biztonságos megfogásáról történő meggyőződés hiánya balesetet okozhat. Ezért a munkához mindig megfelelő minőségű, formájú és méretű védőkesztyűt kell hasz­nálni. A varrások, ragasztások folyamatosságát, az alkatrészek felerősítettségét, a fémrészek rozs­damentességét és épségét használat előtt ellenőrizni kell.

Az egy darabból készített védőeszközt soha nem szabad megtoldani! Tisztításnál, ápolásnál követni kell a gyártó útmutatásait!

A legjellemzőbb veszélyek és ártalmak:

- mechanikai hatások, ezen belül a szúró, vágó, dör­zsölő és koptató hatás,

- különféle vegyi hatások, így a savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok, szerves oldószerek, alkoholok, mérgek,

- továbbá a szélsőséges hő hatások sugárzó és kontakt formában,

- a rezgések,

- a villamos jelenségek köréből az áramütés veszélye, az ívhatás, a sztatikus feltöltődés,

- valamint a biológiai tényezők.

Védőkesztyűk általános követelményei (MSZ EN 420:2003)

Valamennyi kesztyűnek meg kell felelnie az MSZ EN 420:2003-as szabványnak és biztosítani kell a mozgásképességet, vagyis a kéz tevékenységvégző képességét a kéz mozgása által.

A védőkesztyűk legjelentősebb csoportja a bőrből készült típus, amelyeket igénybevételük szerint szokás megkülönböztetni.

A védőkesztyű-alkatrészek egybeszabottak, vagyis (toldás nélküli) egy darabból készülnek. A védő­kesztyűk mandzsettás vagy anélküli, továbbá bélelt vagy béleletlen kivitelűek lehetnek. Készülhetnek tenyérbe hajló vagy oldalirányban elhelyezett (fregoli szabású) hüvelykujjrésszel. Bármely-alkatrészen elhelyezhető helyi szilárdságot, illetve védelmet növelő kierősítő alkatrészek (erősítékek).

A bőrből készült termékek nem moshatók, vegyileg nem tisztíthatók. Tárolni száraz, hűvös, szellős helyen kell, jellemzően száraz körülmények között használhatók.

A védőkesztyűk védőképessége

A védőképesség meghatározása a kézvédők esetében is a már jól ismert elv szerint történik, tehát a azon kockázatok paramétereinek konkrét megadásával, amely ellen biztonságosan használhatók.

A védőkesztyűk védelmi szintje

A védőkesztyűk esetében a védelmi szint az a szám, amely meghatározza a védelmi képes­séget vagy annak valamely szintjét jelöli, és amely a vizsgálati eredmények alapján határoz­ható meg. A legtöbb esetben a védelemnek 5 szintje állapítható meg, ahol a nagyobb szám nagyobb védelmi képességet jelöl. A 0 szint azt mutatja, hogy a kesztyűt nem vizsgálták vagy az egyedi veszélyforrással szemben nem mutat védelmet.

Jellemző alapanyagok

Az alapanyagok megválasztása a védőképességtől függően, jellemzően a következő:

• mechanikai hatások esetében elsődlegesen bőr, textil-bőr, textil-műbőr, hasítékbőr-műbőr-textília kombináció,

• vegyi hatások ellen gumi (pl.: nitril, latex), műbőr (pl.: olaj ellen),

• hőhatás esetén bőr, textil, kerámia (hő ártalom elleni védelemre műbőr alkatrészű vagy visz­kóz-, illetőleg műszáltartalmú textíliából készült védőkesztyű nem alkalmazható),

• rezgések hatása ellen kombinált, bélelt kivitelű, többrétegű alapanyag a megfelelő,

• villamos jelensé­gek esetében gumi (elektromos áramütés), textilalapra mártott szintetikus latex (sztatikus feltöltődés), bőr (ívállóság),

• biológiai tényezők fennállásakor természetes vagy natúr latex.

Az előző felsorolás természetesen a teljesség igénye nélküli, hiszen az előforduló alapanyag kombinációk száma ennél jóval több.

Megjegyzés: A bőrök kimosható krómvegyületet nem tartalmazhatnak.

Védőkesztyűk fajtái:

Mechanikai veszélyek ellen (MSZ EN 388:2003)

Hideg ellen (MSZ EN 511:2006)

Termikus veszélyek ellen (MSZ EN 407:2004)

Ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)

Feszültség alatti munkákhoz (MSZ EN 60903:2004).

 

Védőkesztyűk mechanikai veszélyek ellen (MSZ EN 388:2003)

A mechanikai veszélyek ellen védő kesztyűknek elsődlegesen meg kell felelniük az MSZ EN 420:2003 szabvány követelményeinek.

A kesztyűk viselkedését a dörzsöléssel, a késvágással, a szakítással és az átlyukasztással szembeni ellenállásuk alapján védelmi szintekkel jelölik. A védelmi szintek száma 4 fokozatú, kivéve a késvágással szembeni ellenállást, ahol 5 szintet különböztet meg a szabvány. A szabvány utal arra, hogy a védőkesztyűket a védelmi szintek legkisebb követelményeinek megfelelően soroljuk osztályba, de ehhez nem tartozik további elhatárolási szempont, így a védelmi szint meghatározása és az osztályba sorolás ugyanazt jelenti.

Azoknál a védőkesztyűknél, amelyeknél szükséges a felhasználás szempontjából el kell vé­gezni az ejtővágással szembeni ellenállás vagy az antisztatikus tulajdonságok vizsgálatát. (Ez utóbbi értéke legalább 106 és legfeljebb 109 lehet.)

Megjelölés

A védőkesztyűket elsődlegesen az MSZ EN 420:2003 szerint kell megjelölni, a mechanikai veszélyre vonatkozó jelképpel együtt. A jelkép a védelmi képesség képszerű kifejezője, amelyet négy számjegy követ:

• az első számjegy a kopásállóság alapján meghatározott védelmi szintet jelöli,

• a második a késvágással szembeni ellenállási szintet,

• a harmadik a továbbszakítással és

• a negyedik az átlyukasztással szembeni ellenállási szinteket jelöli.

Ha a védelmi szint az 1. oszlopban látható legkisebb érték alatt van, akkor a feltüntetendő számjegy „0" lesz. Két különleges jelkép szolgál az ejtővágással szembeni ellenállás és az antisztatikus tulaj­donságok jelzésére.

A védelmi szint és védelmi fokozat kapcsolata ezen védőkesztyűk esetében

A szabvány ismertetett védelmi szintjeinek száma elérheti az 5-öt. Az egyéni védőeszközök nyolc-számjegyű típusszámrendszere - ami lényegesen korábbi alkalmazású, mint a szab­vány hazai bevezetése - a 8. kódhelyen a védelmi fokozat bemutatására szolgál. Noha ez az egy kódhely elvileg alkalmas lenne a védőkesztyűk ismertetett öt védelmi szintjének reprezentálására, a gyakorlatban a típusszám csak három védelmi fokozatot különböztet meg. Ennek megfelelően a védelmi szintek is három csoportra osztva kerülnek a típusszámban bemutatásra, a következők szerint:

1. és 2. védelmi szint = 1 védelmi fokozat,

3. védelmi szint =2 védelmi fokozat,

4. és 5. védelmi szint = 3 védelmi fokozat

Fontos tudni, hogy a védőkesztyűk esetében is számolni lehet avulási idővel. Abban az est­ben, ha a kesztyű védelmi képességét az öregedés jelentősen befolyásolja, vagyis ha a kesztyű gyártását követően és a használatba vétel előtt egy éven belül a védelmi szint eggyel vagy többel csökken, akkor a kesztyűn és a csomagoláson az avulási időt jelezni kell.

Követelmény	1.szint	2.szint	3.szint	4.szint	5.szint
Kopásállóság ( a ciklusok száma)	100	500	2000	8000	-
Késvágással szembeni ellenállás (indexszám)	1.2	2.5	5.0	10.0	20.0
Továbbszakító erő, N	10	25	50	75	-
Átlyukasztással szembeni ellenállás, N	20	60	100	150	-

 

Szükség szerint választható jellemzők

Ejtővágással szembeni ellenállás. Az ejtés magassága: 150 mm

Antisztatikus tulajdonságok (fajlagos térfogati ellenállás, OHM x cm-ben),legalább: 106,legfeljebb: 109

 

Védőkesztyűk hideg ellen (MSZ EN 511:2006)

A kesztyű védelmét az áramlással vagy vezetéssel terjedő hideg ellen tervezik -50°C hő­mérsékletig.

A konvektív hideg ellen a hőszigetelési értéket és a kontakt hideg elleni hőállósági értéket 1-4 között terjedő védelmi szintben adják meg. Megjelölésében a konvektív hideg, kontakt hideg és a vízállóság védelmi szintjét kell meg­adni. (A vízállóság „1." Védelmi szintjét csak akkor kell feltüntetni, ha a vizsgálat szerint megfelelőnek bizonyult.)

Termikus veszélyek ellen védő kesztyűk (MSZ EN 407:2004)

A védőkesztyű a hő-, illetőleg a tűzhatás következő formáinak egyike vagy több változata ellen a kezet védi: tűz, kontakt hő, átadott hő, sugárzó hő, olvadt fém kismértékű fröcskölése vagy nagy mennyisége.

A 3-as és a 4-es teljesítményszintnek megfelelő védőkesztyűk úgy készülnek, hogy veszély-esetén könnyen lehúzhatok legyenek.

Védőkesztyűk tűzoltók részére (MSZ EN 659:2005)

A védőkesztyűk hosszúsága eltérő az általános méretektől, a speciális igénybevétel miatt.

Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)

A kesztyű egy vagy több anyagrétegből állhat. A külső ionizáló sugárzás (röntgen-, alfa-, béta-, gamma- vagy neutron) elleni védelem ese­tében a kesztyű tartalmazhat ólmot (PbO, Pb3O4) vagy más nehézfém-elemet védőközegként egy, vagy több rétegben.

A radioaktív szennyeződés elleni védelem esetében a szennyeződések természetétől, vagy állapotától (porok, gázok, folyadékok vagy elegyek) függően a szükséges védelem elérhető a kesztyű megfelelő áthatolhatatlanságával. Különleges vizsgálatok lehetnek a vegyszerállóság és a sugárzásállóság, melyek elvégzése igény szerint történik.

Késvágás- és szúrás ellen az ötujjas húsipari lánckesztyű alkalmas. Alapanyaga korrózió­álló acélból készül, egymásba fűződő szemekkel. Ezáltal a védőképesség mellett az anyag szükséges hajlékonysága és a kéz felületére, illetőleg hajlataiba történő felfekvés is biztosí­tott, az ujjak és a kéz mozgatásának akadálymentessége érdekében. A kesztyű megfelelő rögzítését a használó csuklóméretéhez állítható pánt biztosítja, amelynek kialakítása olyan, hogy az csak akaratla­gos emberi beavatkozásra működik. Sérült láncszemet tartalmazó vagy korrodált lánckesztyűt nem szabad használni.

Rezgések hatása ellen védelmet biztosító kesztyűk különböző vastagságú (1/8" és 3/16"-os viszkóz-elasztikus polimer) rezgéscsillapító betéttel vannak ellátva. A rezgéscsillapító beté­tek teljesen burkoltak. A csukló méretének megfelelő rögzítést a védőkesztyű kézhát részén bevarrt gumi biztosítja (különböző méretben készülnek.)

Valamennyi típus védelmet nyújt maximum 1300 m/sec² impulzus értékű lokális ütésjellegű rez­gések hatása ellen, de a csillapított rezgés érték és a csillapítási hányados típusonként (cikk­számonként) eltérő értékű. Az 1/8"-os betéttel konfekcionált típus folyamatos jellegű 50 m/sec² impulzus értékű rezgésexpozíció esetén is használható. A védőkesztyűket csak a típusra meghatározott hőmérsékleti környezetben szabad használni.

Vegyi oldatba merített tárgyak mozgatásához hosszú szárú, vegyszerálló védőkesztyűt kell viselni. A gumi, műanyag, illetve nem légáteresztő alapanyagból készült, valamint a sav- és lúgálló védőkesztyűt használat előtt belül síkporral be kell szórni.

A feszültség alatti munkákhoz használt kesztyűk előírásai (MSZ EN 60903:2004)

Hat különböző villamos jellemzőjű kesztyűosztály van, amelyek jelölése a következő:

• 00 osztály (bézs, 0,50 mm),

• 0 osztály (piros, 1,00 mm),

• 1 osztály (fehér, 1,50 mm. 34 kV),

• 2 osztály ( sárga, 2,30 mm, 52 kV,

• 3 osztály (zöld, 2,90 mm, 69 kV),

• 4 osztály (narancs, 3,60 mm, 86 kV).

Hat különböző tulajdonságú kesztyűkategória van a különböző igénybevételek szerint:

• Saválló - A,

• Olajálló - H,

• Ózonálló - Z,

• Nagy mechanikai ellenálló képességű (nagy igénybevételű) - M, és ezek kombinációi,

• Nagyon kis hőmérsékletre szánt kesztyűk - C.

Meg kell győződni arról is, hogy a szabványban előírt ellenőrző vizsgálatot a védőkesztyűn elvégezték-e. Az 1, 2, 3 és 4 osztályú kesztyűket 6 hónapon belül időszakos vizsgálatnak kell alávetni akkor is, ha azokat, ez időközben raktárban vagy más helyen csak tárolták is.

• Szigetelőanyagú karvédők feszültség alatt végzett munkához (Különleges és specifikus eszközök).

Védőkesztyűk mérettáblázata

A különböző méretszámozású kesztyűk pontosan illeszkednek a kéz méretéhez, és kényelmes viseletet biztosítanak. Megjegyzés: A legnagyobb hosszúságot és szélességet kell a megfelelő kesztyűmérethez meghatározni.

Hosszméret: A tenyérrész végződésétől a középső ujj csúcsáig mért érték.

USA MÉRET		EU MÉRET
6 5/16 inch	XS	160 milliméter	EU - 6
6 3/4 inch	S	171 milliméter	EU - 7
7 3/16 inch	M	182 milliméter	EU - 8
7 9/16 inch	L	192 milliméter	EU - 9
8 1/16 inch	XL	204 milliméter	EU - 10
8 7/16 plusz inch	XXL	215 plusz milliméter	EU - 11

Bőségméret: A mérőszalagot a kézfej meghatározó helyén az ujjak mögötti részen, a hüvelykujj kihagyásával. A következő adatok alkalmazásával meghatározható a helyes kesztyűméret.