Kategóriák
Kiemelt termékek

Segítség a hallásvédők használatához

Segítség a hallásvédők használatához

A munkahelyi zajexpozíció hatására kialakuló halláskárosodás a foglalkozási eredetű megbetegedések körébe tartozik. A kialakult halláscsökkenés nem gyógyítható, a munkavégzésre való alkalmasságot nagymértékben befolyásolja. A halláskárosodás kialakulása  megelőzhető, ezért fontos, hogy erről az orvosok  megfelelő ismerettel rendelkezzenek.

Definíció: zaj  okozta halláskárosodás az a magas frekvenciák felé fokozódó percepciós típusú halláscsökkenés, mely bizonyíthatóan a munkahelyi zajexpozíció (hangtrauma) hatására alakult ki, és a halláskárosodás kialakulásában egyéb sorsszerű megbetegedés nem játszott szerepet. Kialakulhat akutan vagy krónikusan.

Kiváltó  tényezők: akut hangtrauma: egyszeri nagyintenzitású, 125  dB feletti zaj, vagy zaj és légnyomás (dörej), krónikus hangtrauma: évtizedekig tartó zajterhelés.


Kockázati tényezők: nem zaj eredetű belsőfül megbetegedések, keringési zavarok, oxigénhiányos állapotok, ototoxikus anyagok, zaj és rezgés közötti kölcsönhatás.

Panaszok/Tünetek/ Általános jellemzők:

Akut zaj- vagy dörejártalom esetén: féloldali halláscsökkenés, fülfájdalom, fülből véres-savós váladék ürülhet, nagyobb mértékű sérülés esetén egyensúlyzavar léphet fel. 

Krónikus zajhatásra:

- Az első hetekben a fülben teltségérzés, fejfájás, nyugtalanság, alvászavar, fülzúgás, enyhe szédülés jelentkezhet, (vegetatív és psychés zavarok) a műszak végére átmeneti hallásromlás léphet fel, amely másnapra megszűnik. A panaszok néhány hét után csökkennek.

- Hallásvédelem nélkül, évek  múlva a magas frekvenciákon (3-6  kHz) kezdődve kialakul  a maradandó halláscsökkenés  (zajcsipke), mely  beszédmegértési panaszt nem okoz  (fokozott expozíció), és csak audiometriás vizsgálattal mutatható ki. Állandósulhat a fülzúgás.

- Évtizedek múlva a halláscsökkenés a beszédfrekvenciák (500-2000 Hz) felé terjedve beszédmegértési zavart okoz.

A betegség leírása

Érintett szervrendszer(ek): 

Akut zajártalomnál : a középfül és a belsőfül struktúrájának károsodása miatt általában féloldali, perceptios vagy kombinált típusú halláscsökkenés alakul ki. Károsodhat: a hangvezető rendszer (középfül) mely: 

-  a membrana tympani kisebb-nagyobb szakadásában,

-  a középfül bevérzésében,

-  a hallócsont-láncolat luxaciójában, szakadásában,

-  a fenestra ovalis rupturájában nyilvánul meg.

Nagy erejű robbanás akár: 

-  a Corti-szerv, illetve a szőrsejtek károsodását,

-  a membrana basilaris leszakadását,

-  a cochlea folyadékrendszerének károsodását is okozhatja.
 

Krónikus zaj hatására: a belsőfül Corti-szervének a szőrsejtjei károsodnak.

Első jel a mitochondriumok elváltozása, melynek következményeként a szőrsejtek megduzzadnak, szétesnek. Előbb a külső szőrsejtek, majd a belső szőrsejtek, támasztósejtek, stria vasculáris sejtjei, a ganglion spirale idegsejtjei károsodnak, és végül a membrana basilaris kötőszövetes állományával együtt elpusztul a Corti-szerv. 

A második kanyarulat kezdeti szakaszán kezdődik a pusztulás és terjed a basis és a csúcs felé. Ennek  következményeként  alakul ki a kezdetben a magas frekvenciák területére korlátozódó, percepciós típusú, szimmetrikus  halláskárosodás, mely az expozícióval arányosan  progrediál, fokozatosan ráterjedve a beszédfrekvenciák tartományára is. 

Jellemzői:

-   az expozícióval arányosan,  fokozatosan kialakuló, szimmetrikus, percepciós típusú halláscsökkenés, 

-  fülzúgás,

-   kóros hangosság-fokozódás (recruitment),

-   fokozatosan kialakuló beszédmegértési zavar.

Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok:

- Laboratóriumi vizsgálatok

- Képalkotó vizsgálatok

- Egyéb: Szűrőaudiometriás vizsgálattal – 50 dB alatti zajszintű helyiségben - 250, 500, 1000, 2000, 4000, 6000 és 8000 Hz-es frekvenciákon meg kell határozni a légvezetéses hallásküszöböt.                                  

Megelőzés: a foglalkozás-egészségügyi halláskárosodás kialakulásának megelőzését szolgálják a munkahelyi zajcsökkentés érdekében végzett műszaki intézkedések, és az egyéni zajvédelem mellett az előzetes, időszakos, és soron kívüli munkaköri, orvosi alkalmassági vizsgálatok.  A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai közé tartozik:

-   a munkahelyek higiénés ellenőrzése,

-  a dolgozók felvilágosítása

-  a hallásvédő eszközök használatának megtanításában és az ellenőrzésben való részvétele,

-   a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése,

-   a fokozott expozíció és foglalkozási megbetegedések bejelentése.

Előzetes alkalmassági vizsgálat  során hallásvizsgálatot a  munkavállaló kérésére el  kell végezni,  ha a munkahelyi zajszint 8 órás munkaidőre vonatkoztatva meghaladja a LEX 80 dB-t, kötelezően el kell végezni, ha a munkahelyi zajszint meghaladja a LEX 85 dB-t. 

Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni:

81-85 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként, a munkavállaló kérésére. 

86-90 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként, halláspanasz esetén soron kívül.

91-100 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 2 évenként, halláspanasz esetén soron kívül. 

100 dBAeq zajexpozíció felett évenként halláspanasz esetén soron kívül.

Záró vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló az  adott munkahelyen legalább 4 éven keresztül zajexpozícióban dolgozott.

 

 

Nincsenek listázandó termékek ebben a kategóriában.
Készítette: OpenCart Magyarország
Alba Prevent Webáruház © 2020