A kéz az egyik leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel a különféle munkafolyamatok és technológiák során elkerülhetetlen a használata.
A kézvédő eszközök közé az egyujjas, a két- és a háromujjas kesztyűk, valamint az ötujjas kesztyűk, a tenyér-, a kar- és az alkarvédők, a csuklószorítók, az érmelegítők, valamint az ujj-, a vállvédők tartoznak.
A védőkesztyűk kiválasztásánál követendő szempontok
A munkavégzéshez igazodó, szükséges mértékű érzékelést minden kézvédő eszköznek lehetővé kell tenni, mivel a tárgyak biztonságos megfogásáról történő meggyőződés hiánya balesetet okozhat. Ezért a munkához mindig megfelelő minőségű, formájú és méretű védőkesztyűt kell használni. A varrások, ragasztások folyamatosságát, az alkatrészek felerősítettségét, a fémrészek rozsdamentességét és épségét használat előtt ellenőrizni kell.
Az egy darabból készített védőeszközt soha nem szabad megtoldani! Tisztításnál, ápolásnál követni kell a gyártó útmutatásait!
A legjellemzőbb veszélyek és ártalmak:
- mechanikai hatások, ezen belül a szúró, vágó, dörzsölő és koptató hatás,
- különféle vegyi hatások, így a savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok, szerves oldószerek, alkoholok, mérgek,
- továbbá a szélsőséges hő hatások sugárzó és kontakt formában,
- a rezgések,
- a villamos jelenségek köréből az áramütés veszélye, az ívhatás, a sztatikus feltöltődés,
- valamint a biológiai tényezők.
Védőkesztyűk általános követelményei (MSZ EN 420:2003)
Valamennyi kesztyűnek meg kell felelnie az MSZ EN 420:2003-as szabványnak és biztosítani kell a mozgásképességet, vagyis a kéz tevékenységvégző képességét a kéz mozgása által.
A védőkesztyűk legjelentősebb csoportja a bőrből készült típus, amelyeket igénybevételük szerint szokás megkülönböztetni.
A védőkesztyű-alkatrészek egybeszabottak, vagyis (toldás nélküli) egy darabból készülnek. A védőkesztyűk mandzsettás vagy anélküli, továbbá bélelt vagy béleletlen kivitelűek lehetnek. Készülhetnek tenyérbe hajló vagy oldalirányban elhelyezett (fregoli szabású) hüvelykujjrésszel. Bármely-alkatrészen elhelyezhető helyi szilárdságot, illetve védelmet növelő kierősítő alkatrészek (erősítékek).
A bőrből készült termékek nem moshatók, vegyileg nem tisztíthatók. Tárolni száraz, hűvös, szellős helyen kell, jellemzően száraz körülmények között használhatók.
A védőkesztyűk védőképessége
A védőképesség meghatározása a kézvédők esetében is a már jól ismert elv szerint történik, tehát a azon kockázatok paramétereinek konkrét megadásával, amely ellen biztonságosan használhatók.
A védőkesztyűk védelmi szintje
A védőkesztyűk esetében a védelmi szint az a szám, amely meghatározza a védelmi képességet vagy annak valamely szintjét jelöli, és amely a vizsgálati eredmények alapján határozható meg. A legtöbb esetben a védelemnek 5 szintje állapítható meg, ahol a nagyobb szám nagyobb védelmi képességet jelöl. A 0 szint azt mutatja, hogy a kesztyűt nem vizsgálták vagy az egyedi veszélyforrással szemben nem mutat védelmet.
Jellemző alapanyagok
Az alapanyagok megválasztása a védőképességtől függően, jellemzően a következő:
Az előző felsorolás természetesen a teljesség igénye nélküli, hiszen az előforduló alapanyag kombinációk száma ennél jóval több.
Megjegyzés: A bőrök kimosható krómvegyületet nem tartalmazhatnak.
Védőkesztyűk fajtái:
Mechanikai veszélyek ellen (MSZ EN 388:2003)
Termikus veszélyek ellen (MSZ EN 407:2004)
Ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)
Feszültség alatti munkákhoz (MSZ EN 60903:2004).
Védőkesztyűk mechanikai veszélyek ellen (MSZ EN 388:2003)
A mechanikai veszélyek ellen védő kesztyűknek elsődlegesen meg kell felelniük az MSZ EN 420:2003 szabvány követelményeinek.
A kesztyűk viselkedését a dörzsöléssel, a késvágással, a szakítással és az átlyukasztással szembeni ellenállásuk alapján védelmi szintekkel jelölik. A védelmi szintek száma 4 fokozatú, kivéve a késvágással szembeni ellenállást, ahol 5 szintet különböztet meg a szabvány. A szabvány utal arra, hogy a védőkesztyűket a védelmi szintek legkisebb követelményeinek megfelelően soroljuk osztályba, de ehhez nem tartozik további elhatárolási szempont, így a védelmi szint meghatározása és az osztályba sorolás ugyanazt jelenti.
Azoknál a védőkesztyűknél, amelyeknél szükséges a felhasználás szempontjából el kell végezni az ejtővágással szembeni ellenállás vagy az antisztatikus tulajdonságok vizsgálatát. (Ez utóbbi értéke legalább 106 és legfeljebb 109 lehet.)
Megjelölés
A védőkesztyűket elsődlegesen az MSZ EN 420:2003 szerint kell megjelölni, a mechanikai veszélyre vonatkozó jelképpel együtt. A jelkép a védelmi képesség képszerű kifejezője, amelyet négy számjegy követ:
Ha a védelmi szint az 1. oszlopban látható legkisebb érték alatt van, akkor a feltüntetendő számjegy „0" lesz. Két különleges jelkép szolgál az ejtővágással szembeni ellenállás és az antisztatikus tulajdonságok jelzésére.
A védelmi szint és védelmi fokozat kapcsolata ezen védőkesztyűk esetében
A szabvány ismertetett védelmi szintjeinek száma elérheti az 5-öt. Az egyéni védőeszközök nyolc-számjegyű típusszámrendszere - ami lényegesen korábbi alkalmazású, mint a szabvány hazai bevezetése - a 8. kódhelyen a védelmi fokozat bemutatására szolgál. Noha ez az egy kódhely elvileg alkalmas lenne a védőkesztyűk ismertetett öt védelmi szintjének reprezentálására, a gyakorlatban a típusszám csak három védelmi fokozatot különböztet meg. Ennek megfelelően a védelmi szintek is három csoportra osztva kerülnek a típusszámban bemutatásra, a következők szerint:
1. és 2. védelmi szint = 1 védelmi fokozat,
3. védelmi szint =2 védelmi fokozat,
4. és 5. védelmi szint = 3 védelmi fokozat
Fontos tudni, hogy a védőkesztyűk esetében is számolni lehet avulási idővel. Abban az estben, ha a kesztyű védelmi képességét az öregedés jelentősen befolyásolja, vagyis ha a kesztyű gyártását követően és a használatba vétel előtt egy éven belül a védelmi szint eggyel vagy többel csökken, akkor a kesztyűn és a csomagoláson az avulási időt jelezni kell.
Követelmény | 1.szint | 2.szint | 3.szint | 4.szint | 5.szint |
Kopásállóság ( a ciklusok száma) | 100 | 500 | 2000 | 8000 | - |
Késvágással szembeni ellenállás (indexszám) | 1.2 | 2.5 | 5.0 | 10.0 | 20.0 |
Továbbszakító erő, N | 10 | 25 | 50 | 75 | - |
Átlyukasztással szembeni ellenállás, N | 20 | 60 | 100 | 150 | - |
Szükség szerint választható jellemzők |
Ejtővágással szembeni ellenállás. Az ejtés magassága: 150 mm |
Antisztatikus tulajdonságok (fajlagos térfogati ellenállás, OHM x cm-ben),legalább: 106,legfeljebb: 109 |
Védőkesztyűk hideg ellen (MSZ EN 511:2006)
A kesztyű védelmét az áramlással vagy vezetéssel terjedő hideg ellen tervezik -50°C hőmérsékletig.
A konvektív hideg ellen a hőszigetelési értéket és a kontakt hideg elleni hőállósági értéket 1-4 között terjedő védelmi szintben adják meg. Megjelölésében a konvektív hideg, kontakt hideg és a vízállóság védelmi szintjét kell megadni. (A vízállóság „1." Védelmi szintjét csak akkor kell feltüntetni, ha a vizsgálat szerint megfelelőnek bizonyult.)
Termikus veszélyek ellen védő kesztyűk (MSZ EN 407:2004)
A védőkesztyű a hő-, illetőleg a tűzhatás következő formáinak egyike vagy több változata ellen a kezet védi: tűz, kontakt hő, átadott hő, sugárzó hő, olvadt fém kismértékű fröcskölése vagy nagy mennyisége.
A 3-as és a 4-es teljesítményszintnek megfelelő védőkesztyűk úgy készülnek, hogy veszély-esetén könnyen lehúzhatok legyenek.
Védőkesztyűk tűzoltók részére (MSZ EN 659:2005)
A védőkesztyűk hosszúsága eltérő az általános méretektől, a speciális igénybevétel miatt.
Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)
A kesztyű egy vagy több anyagrétegből állhat. A külső ionizáló sugárzás (röntgen-, alfa-, béta-, gamma- vagy neutron) elleni védelem esetében a kesztyű tartalmazhat ólmot (PbO, Pb3O4) vagy más nehézfém-elemet védőközegként egy, vagy több rétegben.
A radioaktív szennyeződés elleni védelem esetében a szennyeződések természetétől, vagy állapotától (porok, gázok, folyadékok vagy elegyek) függően a szükséges védelem elérhető a kesztyű megfelelő áthatolhatatlanságával. Különleges vizsgálatok lehetnek a vegyszerállóság és a sugárzásállóság, melyek elvégzése igény szerint történik.
Késvágás- és szúrás ellen az ötujjas húsipari lánckesztyű alkalmas. Alapanyaga korrózióálló acélból készül, egymásba fűződő szemekkel. Ezáltal a védőképesség mellett az anyag szükséges hajlékonysága és a kéz felületére, illetőleg hajlataiba történő felfekvés is biztosított, az ujjak és a kéz mozgatásának akadálymentessége érdekében. A kesztyű megfelelő rögzítését a használó csuklóméretéhez állítható pánt biztosítja, amelynek kialakítása olyan, hogy az csak akaratlagos emberi beavatkozásra működik. Sérült láncszemet tartalmazó vagy korrodált lánckesztyűt nem szabad használni.
Rezgések hatása ellen védelmet biztosító kesztyűk különböző vastagságú (1/8" és 3/16"-os viszkóz-elasztikus polimer) rezgéscsillapító betéttel vannak ellátva. A rezgéscsillapító betétek teljesen burkoltak. A csukló méretének megfelelő rögzítést a védőkesztyű kézhát részén bevarrt gumi biztosítja (különböző méretben készülnek.)
Valamennyi típus védelmet nyújt maximum 1300 m/sec² impulzus értékű lokális ütésjellegű rezgések hatása ellen, de a csillapított rezgés érték és a csillapítási hányados típusonként (cikkszámonként) eltérő értékű. Az 1/8"-os betéttel konfekcionált típus folyamatos jellegű 50 m/sec² impulzus értékű rezgésexpozíció esetén is használható. A védőkesztyűket csak a típusra meghatározott hőmérsékleti környezetben szabad használni.
Vegyi oldatba merített tárgyak mozgatásához hosszú szárú, vegyszerálló védőkesztyűt kell viselni. A gumi, műanyag, illetve nem légáteresztő alapanyagból készült, valamint a sav- és lúgálló védőkesztyűt használat előtt belül síkporral be kell szórni.
A feszültség alatti munkákhoz használt kesztyűk előírásai (MSZ EN 60903:2004)
Hat különböző villamos jellemzőjű kesztyűosztály van, amelyek jelölése a következő:
Hat különböző tulajdonságú kesztyűkategória van a különböző igénybevételek szerint:
Meg kell győződni arról is, hogy a szabványban előírt ellenőrző vizsgálatot a védőkesztyűn elvégezték-e. Az 1, 2, 3 és 4 osztályú kesztyűket 6 hónapon belül időszakos vizsgálatnak kell alávetni akkor is, ha azokat, ez időközben raktárban vagy más helyen csak tárolták is.
Védőkesztyűk mérettáblázata
A különböző méretszámozású kesztyűk pontosan illeszkednek a kéz méretéhez, és kényelmes viseletet biztosítanak. Megjegyzés: A legnagyobb hosszúságot és szélességet kell a megfelelő kesztyűmérethez meghatározni.
Hosszméret: A tenyérrész végződésétől a középső ujj csúcsáig mért érték.
USA MÉRET | EU MÉRET |
|
||
6 5/16 inch |
XS |
160 milliméter |
EU - 6 | |
6 3/4 inch |
S |
171 milliméter |
EU - 7 | |
7 3/16 inch |
M |
182 milliméter |
EU - 8 | |
7 9/16 inch |
L |
192 milliméter |
EU - 9 | |
8 1/16 inch |
XL |
204 milliméter |
EU - 10 | |
8 7/16 plusz inch |
XXL |
215 plusz milliméter |
EU - 11 |
Bőségméret: A mérőszalagot a kézfej meghatározó helyén az ujjak mögötti részen, a hüvelykujj kihagyásával. A következő adatok alkalmazásával meghatározható a helyes kesztyűméret.