A munkahelyi zajexpozíció hatására kialakuló halláskárosodás a foglalkozási eredetű megbetegedések körébe tartozik. A kialakult halláscsökkenés nem gyógyítható, a munkavégzésre való alkalmasságot nagymértékben befolyásolja. A halláskárosodás kialakulása megelőzhető, ezért fontos, hogy erről az orvosok megfelelő ismerettel rendelkezzenek.
Definíció: zaj okozta halláskárosodás az a magas frekvenciák felé fokozódó percepciós típusú halláscsökkenés, mely bizonyíthatóan a munkahelyi zajexpozíció (hangtrauma) hatására alakult ki, és a halláskárosodás kialakulásában egyéb sorsszerű megbetegedés nem játszott szerepet. Kialakulhat akutan vagy krónikusan.
Kiváltó tényezők: akut hangtrauma: egyszeri nagyintenzitású, 125 dB feletti zaj, vagy zaj és légnyomás (dörej), krónikus hangtrauma: évtizedekig tartó zajterhelés.
Kockázati tényezők: nem zaj eredetű belsőfül megbetegedések, keringési zavarok, oxigénhiányos állapotok, ototoxikus anyagok, zaj és rezgés közötti kölcsönhatás.
Panaszok/Tünetek/ Általános jellemzők:
Akut zaj- vagy dörejártalom esetén: féloldali halláscsökkenés, fülfájdalom, fülből véres-savós váladék ürülhet, nagyobb mértékű sérülés esetén egyensúlyzavar léphet fel.
Krónikus zajhatásra:
- Az első hetekben a fülben teltségérzés, fejfájás, nyugtalanság, alvászavar, fülzúgás, enyhe szédülés jelentkezhet, (vegetatív és psychés zavarok) a műszak végére átmeneti hallásromlás léphet fel, amely másnapra megszűnik. A panaszok néhány hét után csökkennek.
- Hallásvédelem nélkül, évek múlva a magas frekvenciákon (3-6 kHz) kezdődve kialakul a maradandó halláscsökkenés (zajcsipke), mely beszédmegértési panaszt nem okoz (fokozott expozíció), és csak audiometriás vizsgálattal mutatható ki. Állandósulhat a fülzúgás.
- Évtizedek múlva a halláscsökkenés a beszédfrekvenciák (500-2000 Hz) felé terjedve beszédmegértési zavart okoz.
A betegség leírása
Érintett szervrendszer(ek):
Akut zajártalomnál : a középfül és a belsőfül struktúrájának károsodása miatt általában féloldali, perceptios vagy kombinált típusú halláscsökkenés alakul ki. Károsodhat: a hangvezető rendszer (középfül) mely:
- a membrana tympani kisebb-nagyobb szakadásában,
- a középfül bevérzésében,
- a hallócsont-láncolat luxaciójában, szakadásában,
- a fenestra ovalis rupturájában nyilvánul meg.
Nagy erejű robbanás akár:
- a Corti-szerv, illetve a szőrsejtek károsodását,
- a membrana basilaris leszakadását,
- a cochlea folyadékrendszerének károsodását is okozhatja.
Krónikus zaj hatására: a belsőfül Corti-szervének a szőrsejtjei károsodnak.
Első jel a mitochondriumok elváltozása, melynek következményeként a szőrsejtek megduzzadnak, szétesnek. Előbb a külső szőrsejtek, majd a belső szőrsejtek, támasztósejtek, stria vasculáris sejtjei, a ganglion spirale idegsejtjei károsodnak, és végül a membrana basilaris kötőszövetes állományával együtt elpusztul a Corti-szerv.
A második kanyarulat kezdeti szakaszán kezdődik a pusztulás és terjed a basis és a csúcs felé. Ennek következményeként alakul ki a kezdetben a magas frekvenciák területére korlátozódó, percepciós típusú, szimmetrikus halláskárosodás, mely az expozícióval arányosan progrediál, fokozatosan ráterjedve a beszédfrekvenciák tartományára is.
Jellemzői:
- az expozícióval arányosan, fokozatosan kialakuló, szimmetrikus, percepciós típusú halláscsökkenés,
- fülzúgás,
- kóros hangosság-fokozódás (recruitment),
- fokozatosan kialakuló beszédmegértési zavar.
Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok:
- Laboratóriumi vizsgálatok
- Képalkotó vizsgálatok
- Egyéb: Szűrőaudiometriás vizsgálattal – 50 dB alatti zajszintű helyiségben - 250, 500, 1000, 2000, 4000, 6000 és 8000 Hz-es frekvenciákon meg kell határozni a légvezetéses hallásküszöböt.
Megelőzés: a foglalkozás-egészségügyi halláskárosodás kialakulásának megelőzését szolgálják a munkahelyi zajcsökkentés érdekében végzett műszaki intézkedések, és az egyéni zajvédelem mellett az előzetes, időszakos, és soron kívüli munkaköri, orvosi alkalmassági vizsgálatok. A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai közé tartozik:
- a munkahelyek higiénés ellenőrzése,
- a dolgozók felvilágosítása
- a hallásvédő eszközök használatának megtanításában és az ellenőrzésben való részvétele,
- a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése,
- a fokozott expozíció és foglalkozási megbetegedések bejelentése.
Előzetes alkalmassági vizsgálat során hallásvizsgálatot a munkavállaló kérésére el kell végezni, ha a munkahelyi zajszint 8 órás munkaidőre vonatkoztatva meghaladja a LEX 80 dB-t, kötelezően el kell végezni, ha a munkahelyi zajszint meghaladja a LEX 85 dB-t.
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni:
81-85 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként, a munkavállaló kérésére.
86-90 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként, halláspanasz esetén soron kívül.
91-100 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 2 évenként, halláspanasz esetén soron kívül.
100 dBAeq zajexpozíció felett évenként halláspanasz esetén soron kívül.
Záró vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló az adott munkahelyen legalább 4 éven keresztül zajexpozícióban dolgozott.